Víz-víz hőszivattyú

A víz-víz hőszivattyúk általában talajvízből, felszín alatti vizekből nyerik a hőt, de ez a hőenergia jöhet egy használaton kívüli régi kútból vagy közeli tó, folyó vizéből is.

A víz-víz hőszivattyúk a leggazdaságosabb berendezések, mert ezek adják a legtöbb hőenergiát a befektetett villamos energiából. Ennek egyik oka, hogy a talajvíz hőmérséklete viszonylag állandó, soha nem hűl le túlzottan.

A víz-víz hőszivattyúk telepítése viszont többe kerül, mint a levegő-víz hőszivattyúé. Ha a talajvízből nyerjük a hőenergiát, akkor két kutat kell fúrni, az egyikből kinyerjük a talajvizet – ez a nyerő –, a másikban – ez pedig a nyelő – visszajuttatjuk a talajba vizet.

Nyáron passzívhűtésre is használható.

Előnyei: egyszerű telepíthetőség, állandó hatásfok, egész évben ellátja a teljes fűtési-hűtési feladatokat, nyáron passzívhűtésre alkalmazható.

Hátrányai: magas vízminőségi követelmény vagy plusz hőcserélő szükséges.

Föld-víz hőszivattyú

A föld-víz hőszivattyút nevezik még talaj-víz hőszivattyúnak is. Ennek két típusa van, a talajkollektoros és a talajszondás hőszivattyú.

Mindkét típusnál egy beltéri egység van.

A talajkollektoros hőszivattyú esetén körülbelül 1,5 méteres mélységben vízszintesen fektetik le a csöveket.

Ezt a földréteget a nap közvetlenül melegíti.

A talajszondás hőszivattyú esetében függőlegesen lefele fúrnak 60-100-150 méteres mélységbe, hogy az adott helyen mire van szükség, azt főként a geológiai viszonyok szabják meg. Átlagosan, 100 méter mélységben a talaj hőmérséklete 12-18 °C. Nagyobb hőigény esetén több talajszondát is lefúrnak, egymástól kellő távolságban.

A talajba behelyezett horizontális vagy vertikális zárt csőrendszerben keringő fagyálló segítségével nyeri ki az energiát a földből.

A föld-víz hőszivattyúk esetén fontos, hogy a rendszert nyáron passzívhűtésre használják.

Üzemeltetési költsége igen kedvező, telepítéséhez fúrás szükséges.

Előnyei: állandó, magas hatásfok, nincs ingadozás, hisz nem befolyásolja a külső hőmérséklet, önállóan megoldja az egész évben szükséges fűtést-hűtést, alacsony üzemeltetési költség, nyáron passzívhűtésre is alkalmazható.

Levegő-víz hőszivattyú

A levegő-víz hőszivattyú a legelterjedtebb berendezés, mert viszonylag könnyű telepíteni, kis helyen elfér. A kinti levegőből vonja ki a hőt, és adja át a fűtési rendszernek. Minél alacsonyabb a kinti hőmérséklet, annál több energiát kell befektetni a rendszerbe. Nagy hidegben szükség lehet kiegészítő fűtésre vagy elektromos fűtőpatronra.

A levegő-víz hőszivattyú telepítési költsége a legalacsonyabb, amíg az üzemeltetési költsége a legmagasabb a különféle hőszivattyúk között.

Előnyei: legalacsonyabb bekerülési költség, szinte bárhova telepíthető.

Hátrányai: télen, az alacsony külső levegő hőmérséklet miatt magasabb üzemeltetési költség. Nagy hidegben szükség lehet kiegészítő fűtésre vagy elektromos fűtőpatronra. Csak aktív hűtésre alkalmazható.

Ezen a típuson belül két kivitel közül választható:

  • Kompakt: egy kültéri egység
  • Split: egy beltéri és egy kültéri egység

Levegő-levegő hőszivattyú

Ez egyre gyakrabban alkalmazott típus. A levegő-levegő hőszivattyút olyan helyen használják, ahol a beltérben split, multisplit vagy VRV-rendszeres levegős fűtés van. A kültéri levegős hőszivattyú közvetlenül a beltérbe áramló levegőt melegíti föl. De alkalmaznak ilyen rendszereket nagy terek, üzletek, csarnokok fűtésére is.

Előnyeit és hátrányait tekintve megegyezik a levegő-víz típussal, kivéve, valamelyest alacsonyabb hatásfokkal rendelkezik.